Pajkos Pillanatok

  Sült gesztenye illatát hozza a szél a nyitott ablakon át. Tudom, hogy csak az orrom csal meg; még nem árulnak sült gesztenyét…Egy újabb illat; a karácsonyi vásáré. Ez már az őrülettel határos! És most ez a téli nedves fűtésillat… Elég legyen!Hátulról…

Ajkamhoz érsz, s én beleremegek. Nyelvem önkéntelenül indul útjára, összeolvad a hűvös csókkal. Hunyt szemmel, bizseregve élvezem. Testem felforrósodik, gerincárkomban végigfut a vágyakozás. Akarom… még… Érzem, ahogyan hűvösen érinted ajkam, minden porcikám.…

Derekam karod fonja át, nyakamban érzem sóhajod. Verítékfilmes bőrünktől lassan bepárásodik az ablak. Ujjaid hajamba csúsztatod, s finoman hátrafeszíted fejem. Felkínálom magam neked, s te, mint szomjas vámpír mélyeszted fogaid mellkasomba. Felnyögöm, körmöm válladba mélyed.…

A szobában mécsesek égtek. Az ekrüszín függönyt lágyan meglebbentette a pajkos szél, mely a tenger illatát hozta a nyitott teraszajtón át. A sarkon túli térről gitárszó szűrődött be érzékien, finoman…Az asztalon borospohár állt, a rubinvörös italt felragyogtatta a…

Állok a forró zuhany alatt, élvezem a záporozó vízcseppeket. Hajam fejemre és hátamra tapad. Hunyt szemmel támaszkodom a hideg csempének, hagyom, hadd mosson át a víz. Halkan nyílik az ajtó, de tudom, hogy jössz. Szélcsípte, hideg kezed mellemhez ér, s megfeszül a bőr. Átfagyott…

A férfi a táncparkettre pörgette a lányt, kinek szoknyája könnyedén reppent fel, felfedve barnára sült lábait. A lány azonnal átvette a zene ritmusát, s cicázva hívta a férfit, aki kicsit zavartan követte. Ámulva figyelte átváltozását pajkos huszonévesből csábító, kortalan…

  Hunyd le a szemed, kérlek! Gyengéden átfoglak most, karom óvón ölel. Érzem feszült tagjaid, legszívesebben elszöknél. De nem engedlek. Most nem…Érezd, ahogy ujjaim lágyan cirógatják arcodat, kisimítva a gond-ráncokat homlokodon, felforrósítva halántékod, pajkos…

Eső áztatta utcák, vizes kabát, csapzott haj. Libabőr, lázrózsák az arcon, homályos tekintet. Forró fürdővíz, levendulaillat, két test simul egymáshoz. Halk szavak, meghitt nevetés, csók a homlokon. Meleg köntös, puha takaró, mézes tea. Hajszárító duruzsolás, összekócolt…

  Nevetve lépdelek az esőben, húzlak magam után. Sűrűn szitkozódsz, átkozod a hirtelen jött nyári vihart. Ruháinkból már facsarni lehet a vizet…A hófehér házfalak mellett erős kontrasztot alkot a sötétszürke ég. Sűrű esőfüggöny borítja a várost, mindenfelé…

  Tüzelt a teste, forrt a vére. Haja csapzottan omlott az arcába. Ajka kiszáradt, öle lüktetett. Apró verítékcsepp gördült alá két melle között…Táncolt. Teste a zene ritmusára mozdult. Ha valaki látta volna, azt hihette volna, hogy valami ősi termékenységi rítust…

Ajkam ajkadhoz ér, szád megremeg. Először finoman, majd egyre vadabbul csókoljuk, harapjuk egymást, ahogyan vágyunk kerget, űz egyre előre. A pultnak támaszkodunk, ahogyan annakidején. Öled ölemnek feszül, majd finoman alám nyúlsz, s felültetsz a pultra. Lábaim csípőd köré…

  Ölelésed felgyújtja vágyamat. El sem hiszem, hogy karjaidban tartasz. Élvezem érintésed, nedves csókjaid, forró bőrödet. Érintésed nyomán olvad a jég. A hűvös szobában egyedül a gyertya világít, sóhajunk táplálja tüzét. Vörösarany izzásba fordul a szoba, ahogy…