Derekam karod fonja át, nyakamban érzem sóhajod. Verítékfilmes bőrünktől lassan bepárásodik az ablak. Ujjaid hajamba csúsztatod, s finoman hátrafeszíted fejem. Felkínálom magam neked, s te, mint szomjas vámpír mélyeszted fogaid mellkasomba. Felnyögöm, körmöm válladba mélyed. Felmorransz, mint támadni készülő nagymacska, szemed felfénylik, de nem marsz újra a zsákmányba…
Nézzük egymást. Szépnek látlak, akárcsak akkor éjjel. Körmöm finoman rajzolja végig homlokod, szemöldököd, orrod, szád ívét. Finoman ujjamba harapsz, s én felnevetek. Lehajolok, megcsókollak. Élvezem szád puhaságát, játékos nyelved.
- Akarlak! – suttogod két csók között.
Ujjaddal finoman csúsztatod le ruhám pántját, cirógatsz. Libabőrös leszek, testem egyre forróbb. Sóvárgok minden érintésért. Azt akarom, olyan vad legyél, mint csak percekkel ezelőtt. De te most nem sietsz, holott érzem pattanásig feszült izmaid. Körmeimmel finoman mellkasodba marok.
- Ne csigázz! – morranok.
Pajkosan rám mosolyogsz, majd egy mozdulattal végigdöntesz az ülésen. Feltűröd ruhám, csókjaid combhajlatom csiklandozzák…
Ruháink a padlón, a támlán, az üléseken, a sebváltón hevernek szétszórtan, míg mi összefonódva élvezzük egymást. Hajam csapzottan tapad nyakamra, vállamra, mellemre. Csókjaid tüze felemészt. Öled minden egyes mozdulata gyönyört okoz. Már sikoltani sincs erőm. Remeg minden porcikám, de nem kérem, hogy hagyd abba…
Tested ívbe feszül, s én is felnyögök. Tudatom kilobban egy pillanatra. Zihálva öleljük egymást, kezed rebbenve simítja testemet. Gyengéd csókot lehelsz ajkamra, s csak ennyit mondasz halkan:
- Gyönyörű vagy!
Én pedig most először nem ellenkezem…
-Alexa-
