A férfi a táncparkettre pörgette a lányt, kinek szoknyája könnyedén reppent fel, felfedve barnára sült lábait. A lány azonnal átvette a zene ritmusát, s cicázva hívta a férfit, aki kicsit zavartan követte. Ámulva figyelte átváltozását pajkos huszonévesből csábító, kortalan démonná. Megbabonázva követte minden mozdulatát…
A lány a férfi nyaka köré fonta karjait, ajka alig pár centire volt az övétől. Teste hozzásimult, combja combját súrolta. Férfi átölelte a derekát, s a lány úgy hajolt hátra, mintha a vágy feszítené ívbe testét. A férfi keze önkéntelenül siklott végig a hasán, a mellkasán, a nyakán, majd a tarkójánál fogva felhúzta, s egy mozdulattal kiperdítette. A lány pedig azonnal szembe fordult vele. Szemében tűz égett…
Ahogy ajkuk összeért, leomlottak a gátlások. Végigdőltek a puha homokon, s egymásba feledkeztek. A férfi tenyere végigsimított a forró combokon, s bekíváncsiskodott a ruha alá. A lány forró, puha ajka végigsiklott a nyakán, majd lecsókolta róla az inget. A tenger hűvösen körbenyaldosta égő testüket, még jobban felkorbácsolva vágyukat. Belegördültek a pajkos hullámokba. Csusszant az átnedvesedett ruha, a nadrág… S elveszett lassan minden más is…
Bőrükre só és homok tapadt, de nem törődtek vele. Elvesztek egymás tekintetében, s úgy érintették, csókolták, szerették egymást, miként ha először. Újra és újra összefonódtak, s bármennyire is ostromolták őket a hullámok, nem engedték el egymást. Megjárták a gyönyör minden apró fokozatát, őrült vágyuk egyre hajszolta őket…
A hajnal első sugarai gyengéden végigcirógatták a homokot, s a két test hagyta nyomokat. A tenger pedig szelíden őrizte sóhajaikat, ölelésüket, csókjaikat, szerelmüket, hogy forró nyári éjszakákon pajkosan elsuttogja a parton sétálóknak, s a homokban, tengerben szerelmezőknek, hogy volt egy tánc… volt egy tánc…
-Alexa-
